Hozamszerzési lázban égnek a befektetési alapok kezelői, legalábbis bízunk benne, mert az idei eddigi teljesítményt a szereplők többsége nem teszi ki az ablakba. A legjobban teljesítő lakossági alapok közül mindössze négy tudott október végégig 10%-ot meghaladó hozamot felmutatni, ezek kivétel nélkül részvény- és ingatlanalapok.
Az abszolút hozamú alapok mintegy harmada tudott idén eddig pozitív hozamot felmutatni, ami azért meglepő, mert még a legkeményebb válságévekben is jobb teljesítményeket láthattunk a profiktól. Három portfóliómenedzsert, Zsiday Viktort, Szalma Csabát és Büki Andrást kérdeztük arról, mi az oka az alapok gyengélkedésének, mi lehet jó befektetési stratégia, milyen piacmozgató események jöhetnek még idén és van-e még értelme abszolút hozamú alapokba tenni a pénzt.
6300 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, mégsem mondhatjuk jó szívvel, hogy minden rendben: érdemi értékesítést idén eddig egyedül az ingatlanalapok tudnak felmutatni, vagy azok a zártkörű alapok, amelyekben ingatlan van, miközben a kötvényalapok és az abszolút hozamú alapok szenvednek, a piaci félelmek pedig ismét a pénzpiaci alapok malmára hajtják a vizet.
Augusztusban csupán 5,5 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapok által kezelt vagyon, miközben egyedül az ingatlanalapokba közel 33 milliárdnyi nettó tőke áramlott. Az abszolút hozamú alapok viszont szenvednek idén, folyamatosan vonják ki a pénzt a befektetők a kategóriából, aminek hatására második helyüket át is kellett adniuk a vegyes alapoknak.
Csak júniusban több mint 40 milliárd forint áramlott a hazai ingatlanalapokba, ezzel a kategória piaci részesedése már elérte a 20%-ot. A BAMOSZ friss statisztikái alapján az első félévet is az ingatlanalapot uralták, míg a tavalyi másik kedvencnek számító abszolút hozamú alapok egyelőre látótérben sincsenek.
A piacok idei első félévben látott hektikussága megosztotta az abszolút hozamú alapokat: egyik felük pozitív, másik felük pedig negatív hozamot ért el, így a teljes szegmens átlagban nem gazdagította a befektetőket. Ettől még voltak kiugró hozamok, az OTP EMDA és az OTP Trend Alap A sorozata is 10% felett teljesített, holott tavaly a jó piaci környezetben is csak három alap ugrotta meg ezt a szintet. A legtöbb vagyont továbbra is az OTP Supra kezeli, a legnagyobb alapok közé 13 milliárd forinttal lehetett bekrülni.
Mintegy 20 milliárd forinttal csökkent a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon májusban, miután az értékesítés és a hozamok is mínuszba fordultak múlt hónapban. Mindebből az ingatlanalapok semmit sem éreznek meg: májusban további nettó 32 milliárddal nőtt a kezelt vagyonuk, ezzel pedig már átlépték az 1200 milliárd forintos határt.
Újabb csúcsra, 6273 milliárd forintra emelkedett áprilisban a befektetési alapokban kezelt vagyon, amely a pozitív értékesítés mellett legalább olyan mértékben a múlt havi jó hozamoknak is köszönhető. Miközben az ingatlanalapok tartják magukat az első helyen a kezelt vagyont tekintve, az abszolút hozamú alapok veszélyesen magukra húzták a vegyes alapokat, miután az elmúlt hónapokban csak tőkekiáramlás jellemezte az eddig igen népszerű kategóriát.
A folyamatos tőkebeáramlásnak köszönhetően az ingatlanalapok kezelt vagyona meghaladta a kötvényalapokét, ezzel pedig már ez a kategória kezeli a legtöbb pénzt a befektetési alapok piacán.
Idén a piaci volatilitás látványos felerősödése ellenére is nő a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, február végén már több mint 6230 milliárd forint volt az alapokban. A kötvényalapok kezelt vagyona viszont hónapról hónapra csökken, az ingatlanalapok jó értékesítési számai pedig a felé mutatnak, hogy hamarosan újabb trónfosztást látunk a piacon, az ingatlanalapok válhatnak a legnagyobb vagyont kezelő kategóriává itthon.
Hosszú és viharos időszak következhet most a világ tőkepiacain, örülhet az, aki a következő években pozitív hozamot ér el - hangzott el a Portfolio Investment, Wealth and Savings konferenciáján. Ilyen környezetben jó menekülőútvonalat jelenthetnek az abszolút hozamú alapok, de a stratégiájuk alapján hatalmas eltérés lehet ezeknek a hozamai között.
Tavaly eddig sosem látott szintre, 6000 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, miközben a kötvényalapok mellett az ingatlan, abszolút hozamú és vegyes alapok is beléptek az ezermilliárd forintos körbe. De vajon a lakossági vagy sokkal inkább az intézményi befektetők keresletének köszönhető a befektetési alapok felfutása? Kik veszik igazából az ingatlanalapokat és kik "tehetnek" arról, hogy a pénzpiaci alapok mélyrepülése még mindig tart? Alábbi cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.
Sosem kezeltek annyi pénzt az abszolút hozamú alapok, mint 2017-ben, a jó hozamoknak és a 240 milliárd forintnyi nettó tőkebeáramlásnak köszönhetően mára több mint ezermilliárd forint sorsáról döntenek az alapok kezelői. A legmagasabb éves hozamokat azok tudták zsebre tenni, akik mertek kockáztatni. Három olyan alap is volt tavaly, amely 10% felett hozott befektetőinek, köztük az OTP Supra, amely nemcsak jó teljesítményével, de elképesztő nagyságú kezelt vagyonával is kivívta a figyelmet. A HOLD (korábban Concorde) alapjai ezúttal az alapkezelőtől szokatlan módon rosszul teljesítettek, az OTP viszont nemcsak a hozamokban, de az értékesítésben is brillírozott: a piaci állománynövekedés kétharmadát az ő abszolút hozamú alapjai hozták.
Több rekord is született 2017-ben a hazai befektetési alapok piacán: a szektor idén először lépte át a 6000 milliárd forintos kezelt vagyont, a kötvényalapok mellett már az ingatlanalapok és az abszolút hozamú alapok is ezermilliárd forint feletti vagyonnal bírnak. Az idei részvénypiaci rali kedvezett a részvényalapok felfutásának, a kezelt vagyon látványos bővülése mellett ez a kategória hozta idén a legtöbb, 10% körüli hozamot a befektetőknek. Mostani cikkünkben körbejártuk, melyek voltak a legfontosabb történések idén a magyar befektetési alapok piacán, milyen fontosabb vagyoni és népszerűségi változások történtek az elmúlt években, mely alapok voltak a legkeresettebbek és mennyire támasztják ezt alá a hozamok.
Októberben sikerült átlépniük az ingatlanalapoknak az 1000 milliárd forintos kezelt vagyont, ezzel a kötvény- és abszolút hozamú alapok után ez a harmadik kategória az 1000 milliárdos klubban. A vegyes alapok is egyre közelebb kerülnek a hármashoz, miközben a piaci összvagyon már 6100 milliárd forint felett jár.
Amellett, hogy szeptemberben ismét átlépte a 6000 milliárd forintos határt a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon, az ingatlanalapok és a vegyes alapok is csak egy ugrásra vannak attól, hogy a kötvény- és az abszolút hozamú alapok után belépjenek az 1000 milliárdos klubba.
A legfrissebb adatok szerint augusztusban több érdekesség is történt a befektetési alapok piacán: a negatív értékesítési adatok miatt a kezelt piaci összvagyon ismét 6000 milliárd forint alá csökkent, amiért a pénzpiaci alapok és rövid kötvényalapok mellett az ingatlanalapokat is okolni lehet. Nagy meglepetésre ugyanis az ingatlanalapokat a nyár utolsó hónapjában tőkevesztés jellemezte, igaz, ettől még továbbra is ez a kategória a legnépszerűbb a magyar befektetők körében idén.
Jelentősen átrendeződött tavaly a befektetési alapok piaca, a friss adatok szerint bár összességében nőtt a befektetési alapok költségterhelése, ez nem a költségek növelésének, sokkal inkább a megváltozott befektetési trendnek köszönhető: egyre többen veszik ugyanis a magasabb hozamokat ígérő, de cserébe magasabb díjakkal is dolgozó alapokat. A pénzpiaci és tőkevédett alapokat nem keresik, az abszolút hozamú és ingatlanalapokat viszont annál inkább. És miközben az alacsony hozamoktól, a költségcsökkentésektől és a MIFID 2-től hangos a piac, kiderült: még a válság előtt sem volt olyan nyereséges a szektor, mint tavaly.
Júliusban a befektetési alapoknál is nyár volt, a befektetések gyakorlatilag semmit nem hoztak, sőt, a gyengébb teljesítmény miatt még közel 20 milliárd forinttal csökkent is a piaci összvagyon. A legkeresettebb alapok a vegyes és ingatlanalapok voltak, és bár 2015 óta az utóbbi kategória már közel 460 milliárdot vonzott be, így is jócskán elmarad a lakossági állampapírok 3 ezer milliárdjától.
Jól zárult az év első fele az abszolút hozamú alapoknak, a nagy befektetői érdeklődésnek köszönhetően ezek portfóliómenedzserei mára ezermilliárd forintnyi megtakarítás sorsáról döntenek. Aki mert kockáztatni, egy év alatt 10% feletti hozamot is zsebre tehetett, és az idei első félévben is előfordultak 5% feletti hozamok. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Supra kezeli, az idei vagyonbeáramlásnak köszönhetően több pénz van az alapban, mint a következő két alapban összesen.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
